Az elmúlt években rendszeresen felmerült bennem, hogy Boszniába kéne menni horgászni, azonban az információs űr, amely a Balkán körül terjeng, mindig visszatartott. Persze vannak felkapott vizek, amikről az interneten lehet találni ezt-azt, de a legtöbb folyóról nem találtam érdemi információt angol nyelven sem. Tavaly tavasszal azonban megtört a jég és a MűHoSz versenynek köszönhetően eljutottam a Sanicára, ahol a kristálytiszta víz, a táj és a halak is lenyűgöztek. A Sanica Kupán felbátorodva párommal Boszniát és Montenegrót tűztük ki nyaralásunkhoz úticélul.
Mivel a tíznapos barátnős nyaraláson 3x fél napot kaptam, sok horgász tapasztalattal nem tudok szolgálni, viszont talán egy kis részét be tudom tömködni annak a bizonyos információs űrnek, amivel én is többször szembesültem…
Neretvea
A Neretva folyó túlnyomó része Boszniában található. A folyó Konjicban és attól felfelé alkalmas igazán legyezésre. Ezen a részen található két műlegyes zóna, melyek a Konjici egyesület kezelésében vannak. Az egyesület székházában lehet napijegyet váltani nyitvatartási időben. Napijegyváltáskor érdeklődtem a helyi legyekről is. Lágyszájú pisztrángra kis méretű, 18-20-as, olívzöld legyeket ajánlottak, arany fejjel. A jegyváltás után felmértem a lehetőségeimet. Az alsó szakasz Konjic belvárosában fut, itt a hídról rögtön jól láthatóak voltak a nagy sebespisztrángok. Az urbánus és meglehetősen szemetes környezet annyira nem vonzott, ezért a felső zónát választottam, amely Konjictól kocsival kb. 30 percre található Glavaticevo község közelében. Itt már sokkal tisztább, vadregényes környezet fogadott. Sajnos a pár órás horgászat alatt lágyszájú pisztrángot nem sikerült fogni. A szakasz jellemző halai a kisebb 20-30 cm-es sebespisztrángok voltak de akadt 1-2 szivárványos is. Főleg hosszúnimfával próbálkoztam, de a gyorsabb részeken előkerült a rövidnimfás bot is. A halak nagyját a Hrabentől kapott kis zöld nimfával fogtam. Egy jobb halam volt, ami egy elrontott csomó miatt lépett meg fárasztás közben. Szép, és főleg balkáni viszonylatban tiszta környezetben található a revír, mindenkinek ajánlom, aki erre jár.
Napijegy ár: 20 Márka vagy 10 €
Napijegy váltás helye: Organizacija sportskih ribolovaca Konjic
Weboldal: https://organizacija-sportskih-ribolovaca-konjic.business.site/
Cím: Stara čaršija 11, Konjic 88400, Bosznia-Hercegovina
Parkolóhely: Tajorafting (a hely tulajdonosa a konjici szövetség titkára)
Horgászhely: Parkolóhelytől felfelé kezdődik a műlegyes zóna
Buna
Ellátogattunk Blagajba, amely az ott található kolostorról ismert. A frekventált turistaközpontban sétálgatva megláttam 4-5 nagyobb testű halat a hídról, melyeket lágyszájúként azonosítottam. Persze ezen a szakaszon nem lehet horgászni, de ha itt van, kell legyen máshol is… „Akkor keressünk napijegyet” -gondoltam. Az első ötletem az volt, hogy majd a „Tourist inform” feliratú bódéban biztosan tudnak segíteni, naiv voltam. A hölgy azt mondta, fogalma sincsen, de szerinte horgásszak nyugodtan. Ezzel nyilván nem értem be, elkezdtem a Konjicban szerzett kapcsolataimat zaklatni a napijegy ügyében, mire Hraben, a Konjici elnök útba is igazított. A napijegyet egy étteremben tudtuk kiváltani. A Buna a Neretvánál lényegesen kisebb, de gyorsabb folyó. Található rajta egy kisebb pisztrángtelep, ezért tartottam a sok 20 centis szökevény szivárványostól. Ahol beleálltam a vízbe, rögtön megláttam két kisebb lágyszájút, de nem sikerült őket megfogni, hamar megriadtak. A következő másfél órában a nyaralás legjobb pecája kerekedett. Előzetes félelmeimmel ellentétben nem a frissen szabadult pisztrángok jöttek. 6-7 darab, 30 és 35 centi közti, jó kondiban lévő, hibátlan úszójú sebest és szivárványost fogtam, szórakoztató volt. Minden halnál izgultam, hátha ez lesz a lágyszájú de sajnos egyik sem az lett. Rövid és hosszúnimfás módszert is próbáltam, itt is a Neretván emlegetett kis olív nimfát erőltettem, a halaimat jórészt ezzel fogtam. A környezet nem annyira tiszta, mint a Neretva, de a víz jellege jobban tetszett, itt nagyobb potenciált láttam az áhított célhalra is. A Buna Mostarból kb. 20 perc autóút, és a napijegy se drága, egy próbát szerintem mindenképp megér, ha erre jár az ember.
Napijegy ár: 20 Márka vagy 10 €
Napijegy váltás helye: Restoran i Pansion Most
Parkolóhely: Az étterem előtt kényelmesen meg lehet állni, de a folyópartot több parkolóból is meg lehet közelíteni.
Horgászhely: Blagaj felé a revír végét a jobb parton lévő piros tábla jelzi (43.255864, 17.895322), lefelé a torkolatig horgászható a napijeggyel
A nyaralás bosnyák része itt sajnos véget ért, én pedig lágyszájú pisztráng nélkül maradtam. Sajnos minden pecát délelőttre szerveztünk, így fért bele minden a programba. Valószínűleg a 40 fokos délelőttök sem vitték előre a projektem, jobb lett volna esténként próbálkozni, ugyanis mind a Neretván, mind a Bunán nagyon jó szárazos pályák is vannak.
Egy 2 napos tengerparti kitérőt követően érkeztünk meg Montenegróba, Zabljakba. Ha már ott voltunk, a hazafelé úton még beiktattunk egy megállót Mojkovac-ban, ahol a Tarán horgásztam 2,5 órát.
Tara
Egy kis utánajárás után sikerült kideríteni, hol lehet napijegyet kapni, hamar sikerült is megvenni. „Beletanultam ebbe a Balkánba” -gondoltam. A turisztikai irodás hölgy el is mondta, hogy szerinte hova menjek, neki is indultam a folyásnak felfelé kocsival. Egy folyóparton található kommunális szemétlerakó, és két gumiabroncshegy után le is kanyarodtam balra, ott elhaladtam a természetben létesített nyilvános mosdó mellett, majd megálltam egy kisebb szemétkupaccal szemközt. Túlhaladva a szeméten a víz gyönyörű volt, de 3/4 óra kapás nélküli betli után már elgondolkodtam, hogy megpróbálom máshol, végül erre az az öt darab németjuhász méretű kóbor kutya erősített rá, melyek elkezdtek felém jönni. A visszaúton sikerült elérnem egy helyi guide-ot, aki segített, és megmutatta, hol érdemes eltölteni a maradék egy órámat. Itt a víz nem volt annyira szép, sokkal lassabb, inkább péres jellegű volt. Lefelé indulva az első pár dobásban fogtam is egy pért, majd ugyanonnan akasztottam egy elég nagyot, ami sajnos lefordult. A hátra lévő egy órában még két pér jött ki, de a legnagyobb is alig volt 30 cm. A környezetről talán az mond el mindent, hogy miközben a folyóban álltam, megállt velem szemben egy kocsi, melyből kiszállt a sofőr. Udvarias volt, köszönt is, azt hittem a fogásról akar érdeklődni de inkább két szemeteszsákot dobott le a töltésről, majd tovább ment. Az igazság az, hogy ez visszatekintve nem hangzik vonzóan, de a 10. nap Balkán után elég jól megtanultam ettől elvonatkoztatni, és inkább arra figyelni, amire érdemes is. Ezért hát akármennyire is nem úgy tűnhetett ebből a víz bemutatásából, ha arra jártok, ezt is tudom ajánlani egy fél napra mindenképpen (csak a szeméttelepet kerüljétek…).
Napijegy ár: 20 €
Napijegy váltás helye: Tourist Info Center Mojkovac
Weboldal: https://www.mojkovac.travel/
Parkolóhely: A Tourist Info Center parkolójában meg lehet állni
Horgászhely: A két hídtól (42.956691, 19.576818) felfelé, és lefelé is horgászható. Verseny miatt szektorok voltak kijelölve a folyószakaszon, a hidaktól lefelé még két szektor jelölés volt (kb. 500m) felfelé még 10 szektor volt kijelölve.
Ugyan ezek a vizek otthonról nagyon messze vannak, abalkáni országok sajátos hangulata, a gyönyőrű tájak, kedves emberek és finom ételek minket magukkal ragadtak, így már tervezzük a jövő évi nyaralást is. Hogy hova? Az még egy nagy kérdőjel, de az biztos, hogy hasonló beszámoló várható.