Az idei, igen küzdelmes XV. San Kupa eredményeit már bemutattuk, most következzen a „Tuti”, hogy az első három helyezett szerint mi volt a kulcsa az eredményes horgászatnak.
Csorbai Balázs (1+2 pér)
A verseny előtt két nappal érkeztünk, így ezzel a kevés, és az előző 15 versenyről felhalmozódott lényegesen több tudással vágtam neki a versenynek. Az előző napok tapasztalata az volt, hogy ha keményen fúj a szél, inaktív a hal, és lényegében lehetetlen az igazán finom cuccok használata. Éppen ezért kb. a verseny 15. percében tettem le az általam ideálisnak tartott lágy kettes botot, illetve a könnyű zsinórt, és vettem fel a 9’6” 3-as Stickmant és a 4-es Barrio SLX-et. Mindkét fordulóban ezt használtam. Amíg nem láttam szedést, addig végig nagyon kicsi nimfákat dobáltam (20-as Ratchek, és fácánfarok 2 mm-es fej) kettesével 10-12 méterre, 12 lábas 7x-es vékonyodó előkével, plusz 1,2 méteres 10-es tipettel 45° vagy 90°fokban felfelé, és veszettül figyeltem a megzsírozott legyezőzsinór végét. Ha elkezdett szedni akkor jött ugyanezen szett, de zsinór végére 8-as tipet került, 70-80 cm-es hosszban és egy 20-as apró cdc.
Az első fordulóban a Nagyfesz alatt ezzel a metódussal fogtam egy jobb pért, elment egy másik és fogtam néhány apróságot. A második fordulóban a traktoros tetején sok apró (10-22 cm) pért fogtam, majd a szektor alján belefutottam 15 percnyi jó horgászatba, amiből fogtam két jó pért, egy szebbe beletéptem a tipetet, illetve fogtam néhány apróságot.
A 3 nap horgászat alatt fogott 10 db 30+ és az ezen felül megakasztott másik 4-5 jó pérből az alábbiakat sikerült leszűrni:
- ha kevés is, de van jó pér és ott áll, ahol kell neki
- azt is eszi, amit szokott, csak ha lehet még finnyásabban, a 10-as tipet sokszor soknak tűnt, a 20-es horgok közül csak a finomabbakra volt érdeklődés
- az erős szél inaktívvá teszi a halat és megöli a prezentációt, így a botot és zsinórt erősebbre kell szabni, hogy legalább nagyjából ott jöjjön a légy, ahol szeretnénk
- az utóbbi kettő kombinációja (nagyon finom tipet, nagyon pici horog vs. nehéz zsinór „erősebb” bot) finoman szólva is kockázatos, sok volt a vesztett hal (vagy szakadt a tipet, de még inkább a kicsi, vékony húsú horogról lefordult a hal a merev bottal)
Reméljünk hamarosan megnőnek az apró pérek, és csodás, csepergős, szélnélküli időben pazar horgászatban lesz részünk, mert az idei verseny sajnos nem ilyen volt.
Balog Tibor (1+1 pér)
Az előző San kupa nem igazán sikerül, később elemezve a kudarc oka a túl sok mozgás volt, tehát idén a fő feladat „a ne mászkálj annyit”. Ez viszonylag egyszerűnek tűnhet, de számomra ez igazi kihívás volt, mert én inkább a sok mozgásos, viszonylag nagy területet bejáró pecát szeretem.
Traktoros.
A pálya felső részét céloztam meg, mivel messze van, talán kevésbé szétütött. A fő szempont az óvatos mozgás és a nehéz, szeles körülményekhez képes a tökéletes csalivezetés. Sok pisztráng jött, a délelőtti egyetlen pért egy nagy kő mögötti gödörből fogtam. A fő tanulság, hogy az igazán tipikus péres helyek vagy üresek voltak vagy csak pisztrángot fogtam.
Szigetek
Kovács Gáborral viszonylag későn értünk át, a „tuti” helyek már foglaltak voltak, úgy döntöttünk, hogy folyás irányban lejjebb megyünk a Nagyfeszültséghez. Menet közben én félúton kiszálltam, gondoltam a víz megközelítése itt nehezebb, ezért itt talán egyedül leszek. Átvágtam az erdőn, és kicsivel a Trapper ház fölött mentem be a vízbe. Brutális szélben, nagyon kicsi vízben, egy kicsit az esélytelenek nyugalmával kezdtem a pecát. Itt is sok pisztrángot fogtam, majd a parthoz viszonylag közel egy jellegében más aljzatnál (sárgás színű kb. 6-8 négyzetméter) egy kicsi gödörből sikerült a délutáni péremet megfogni. A gödörből több hal nem jött, ezért keresztül mentem rajta, kb. tíz centivel volt mélyebb, mint a környezete.
Végezetül egy tuti légy:
Horog: Hanak 450BL 18-20-as méretben
Fej: 2mm-es fekete tungsten
Gallér: Hends spectra dubbing
Test: Hends Body Quills, olív színben, lakkozva
Farok: Coq de Leon
Futó Márton (1+1 pér)
Szerencsés helyzetben voltam, mert időrendben ugyanazokra a pályákra kerültem, ahol előző nap horgásztam. Délelőtt a Traktoros, délután a Vision ház alatti szakasz. Már előző nap sikerült rájönni, hol tanyáznak a halak. A Traktoros felsőbb szakaszán a magas part előtti, picit mélyebb vízben voltak, azon a részen, ahol a szél kevésbé korbácsolta a vizet. Ellenben így széllel szemben kellett horgászni, pici nimfákkal, azt sodortatva, a partra kidobva, ott a lehető leghosszabban, azzal párhuzamosan vezetve a csalit. Az elején kapásból fogtam pár pisztrángot, ami azért szívet dobogtató volt, hogy legalább fárasztási élményt adott. Óvatosan helyet váltottam, ügyelve a lassú, komótos tempóra. Itt most nem volt szabad kapkodni, kevesebb időt vesztettem így, mintha stresszelem a halakat. A következő hal egy testesebb pér volt, jóval nagyobb ellenállást mutatott. Belemászott a gazba is, agresszívabban próbáltam húzni, le is maradt. Nagyon nem bánkódtam, helyből repült vissza a helyére a csali, és már szinte azonnal fárasztottam is. Amatőr hiba, nem ellenőrizni a felszerelés állapotát. Sorozatban vesztettem több értékelhető halat, mire vettem a fáradtságot, hogy megnézzem, mi az oka: kinyílt a pici horog. A végén egy gubancot is sikerült dobni, ahol csomó lett a vékony előkén, aminek figyelmen kívül hagyása meg is hozta gyümölcsét, az utolsó halam mindent vitt. Délután a Szigeteknél egy már régóta szeretett pályát választottam a szigetek végénél. Itt a kanyar külső ívét erőltettem, ahol szemmel láthatóan volt aktivitás, péreket és pisztrángokat is lehetetett látni, de itt nagyon lassú volt a víz, enyhén szólva macerás volt a becserkészésük. Bár folyamatosan szedtek, a szél miatt lehetetlen volt a finom cuccal értelmesen prezentálni, érdemben nyomon követni a legyet. Így itt is a nimfázás mellett döntöttem, egészen apró 2 mm-es fejjel, a zsinór bevontatásával picit gyorsítva a tempót, hogy ne fogjon idő előtt akadót. Sajnos itt is volt lemaradt halam, többször voltam szemtanúja annak, hogy érdeklődnek a pérek a csali után, de végül inkább hanyagolják. Alapvetően végig a pici aranyfejes, kis barnás legyek voltak a favoritok, némi zöld vagy oliv beütéssel. Sokkal több volt a horgászatomban, mint amit a lőlap visszaad, de inkább csak lazán horgászgattam, mint ráfeszültem, ez egy picit meg is bosszulta önmagát.
